"Kulturális váltásra van szükség a pazarlás ellen" - hangzott el a Planet 2023 Expo szakmai programjában, ahol Hernádi Zsolt, a Mol-csoport elnök-vezérigazgatója és Áder János, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke beszélgettek. A fosszilis energián túl szó volt a Mol beruházásairól, a MOHU szerepéről, a 2024-től bevezetésre kerülő új, üvegvisszagyűjtő rendszer következményeiről, valamint a jövő közlekedéséről is.
Veszítjük el az egyik legfontosabb erőforrásunkat, a termőföldet - figyelmeztetett a Portfolio-nak adott interjújában Áder János. A Kék Bolygó Alapítvány kuratóriumi elnöke ennek kapcsán úgy vélekedett, hogy a föld minőségének megóvását támogatnunk kell hazai és uniós forrásokból is. Mindezek mellett Áder Jánossal beszélgettünk az alapítvány szemléletformáló tevékenységéről, az oktatási feladatairól, a startupokat támogató tevékenységéről, valamint az általa alapított tőkealap befektetéseiről, de kifejtette álláspontját az aktuális energetikai ügyekről is, mint a napelemek hálózatra csatlakozási stopja, valamint a fakivágások kérdése.
Aki azzal nyugtatja magát, hogy a technológia majd megoldja nélkülünk a klímaváltozással járó problémákat, azzal rossz hírt kell közölnünk: nem kizárólag a technológián múlik a klímacélok elérése, sok megoldás ugyanis már most is rendelkezésünkre áll, csupán alkalmazni kellene ezeket. Persze az innovatív, újdonságokkal előrukkoló startupokra, eltökélt cégekre folyamatosan szükség van a világ nehezen megoldható feladatainak előrelendítéséhez. Nekik pedig tőkére van szükségük, hogy mindenkinek megmutathassák, hogy hogyan lehet jobban és többet tennia a fenntarthatóságért. A Kék Bolygó Tőkealapok (Klímavédelmi Kockázati Tőkealap, Víz Alap) éppen az ilyen cégeket, befektetési lehetőségeket keresik, miközben a tőkealap-kezelő tulajdonosa, a Kék Bolygó Alapítvány, egyfajta közösséget épít a legígéretesebb zöld mikrovállalkozásoknak. Sódar Gabriella, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány üzletfejlesztőjét, a WAVE program igazgatóját és Török Józsefet, a Kék Bolygó Kockázati Tőkealapok befektetési igazgatóját kérdezte a Portfolio a fenntartható megoldásokat kínáló startupok lehetőségeiről, a befektetési döntésekről, valamint a technológia és a zöld átállás kapcsolatáról.
A Kék Bolygó Alapítvány és a Design Terminal ismét összefogott, hogy startupokkal és nagyvállalatokkal karöltve tegyen lépéseket az élhetőbb bolygóért. A tavalyi, nagysikerű, globális vízválság problémájára megoldásokat hozó Aquathon innovációs ötletverseny után a Planet Bootcamp a körforgásos gazdaság kihívásaira keresi a legjobb válaszokat.
Kék Bolygó Start-Up Trambulin névvel indított kelet-közép-európai startup akcelerátor és mentorprogramot a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány a Közép-dunántúli Regionális Innovációs Ügynökséggel együttműködve tavaly októberben. A program keretében 12 fenntarthatóság központú startup kapott szakmai támogatást, és egyikük egy nagy lépéssel közelebb kerülhetett egy tőkebefektetés lehetőségéhez is.
Kék Bolygó Start-Up Trambulin névvel indított kelet-közép-európai startup akcelerátor és mentorprogramot a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány a Közép-dunántúli Regionális Innovációs Ügynökséggel együttműködve idén októberben. A programhoz kapcsolódóan csütörtökön egy Online Befektetői Napot tartanak - tájékoztatta az alapítványa Portfolio-t.
2023-ban Veszprém lesz Európa Kulturális Fővárosa. Kevesen gondolnak bele, hogy egy ilyen méretű projektnek milyen fenntarthatósági, környezetvédelmi kérdései vannak. De hol tartanak most a beruházások ebből a szempontból? Erről beszélgettek a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány Műhely című beszélgetéssorozatának legújabb részének vendégei.
A szabadságvágy, a városi életből való kilépés mellett praktikus okai is vannak annak, hogy sok fiatal család vidékre, kisebb falvakba költözik – számoltak be tapasztalataikról a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány Műhely című beszélgetéssorozatának legújabb részének vendégei. De milyen előnyei és hátrányai vannak az önfenntartó életmódnak? A műsor szerkesztői Sipos Mihály és Forrai Mária segítségével járták körbe a vidéki, önellátó életmód kérdéseit.
Speciális gyakornoki lehetőséget kínál egyetemistáknak a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány. A gyakornoki programban a legnagyobb magyar cégeknél helyezkedhetnek el, és szerezhetnek értékes szakmai tapasztalatot a kiválasztott hallgatók.
Nagyjából 2,5 milliárd ember él vízhiányos régiókban napjainkban, az évszázad felére a világ lakosságának több mint fele szembesül majd valamilyen formában a vízhiány problémájával. Nem véletlen, hogy a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány és a Design Terminal innovációs ötletversenyén, az Aquathonon a globális vízválság kihívásaira keresték a megoldást.
A fast fashion, azaz a gyorsan készülő ruhák korszakát éljük: a bevásárlóközpontokban a legtöbb ruházati bolt ebbe a kategóriába sorolható. A textilipar és a ruhagyártás a leginkább környezetszennyező iparágak közé sorolható, de a fenntarthatóság trendi lett az elmúlt években a divatszakmában – hangzott el a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány Otthon is Műhely c. beszélgetésében.
Noha a COVID-19 okozta gazdasági válság nagyon sok piaci szereplőt hozott nehéz helyzetbe, és talán sokak számára most a környezetvédelem nem tűnik elsődleges fontosságúnak, érdemes erre is figyelni. A körkörös gazdaságra való átállás ugyanis új kapcsolatokat, új üzletet, így bevételt is jelenthet a kis- és középvállalkozások számára – hangzott el a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány Otthon is Műhely c. beszélgetésében.
Bár az idei évben elmaradnak a legnagyobb magyar fesztiválok, a fejlesztések és a tervezés nem áll le. Az elmúlt évek egyik fontos trendje, hogy egyre környezetbarátabbak a legnagyobb rendezvények is: megjelentek az újrahasznosítható tányérok, a fából készült villák, a papír szívószálak és a visszaváltható, ún. repoharak is – hangzott el a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány legfrissebb, Otthon is Műhely c. online beszélgetésében.
Friss projektjeikről beszéltek a vendégek a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány legfrissebb Otthon is Műhely c. online beszélgetésében. Doró Viki, a PET Kupa szervezője, Máté Bence, világhírű természetfotós és Szebenyi Péter, a Hulladékvadász.hu alapítója a civilek környezetvédelmi tevékenységének fontosságára hívták fel a figyelmet.
Egyre nagyobb terhelést jelent a globális környezet számára az élelmiszerpazarlás. A fogalom persze összetett: értjük alatta a megvásárolt, de el nem fogyasztott ételeket, az áruházak megmaradó készleteit, és az éttermek eltúlzott beszerzéseit is. Pedig van megoldás, mindegyik szinten – hangzott el a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány legfrissebb Otthon is Műhely c. beszélgetésében.
Milyen felelőssége van a cégeknek, és hogyan befolyásolja a klímahelyzetet a vállalati működés? Mit tudnak tenni most a magyar vállalatok azért, hogy a vírusválság után hatékonyabb, mégis etikusabb és zöldebb üzleti modellel tudjanak visszatérni? Ezekről a kérdésekről is szó volt a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány legfrissebb Otthon is Műhely c. beszélgetésében.
Az ukrajnai háborúról, az EU-val ápolt viszonyról és a magyar gazdaságról is beszélt a kormányfő.
Folyamatosan frissülő hírfolyamunk.
Végső megoldás: atombomba?
A Szilícium-völgy legnagyobb vállalatai fognának össze.
Szomorú módja ez egy karrier lezárásának.
Gyorgyevics Benedekkel, a Városliget Zrt. vezérigazgatójával beszélgettünk.
Miért csökken a közvetlen külföldi tőkebefektetések volumene?
Meddig nőhet még?
